Hallo mindenkinek! Remélem jól vagytok mind, mármint akikről rég hallottam, mert hálisten sokatokkal rendszeresen beszélek:)

Dóri, így már tudom persze. De ezt a történetet vagy nem hallottam még vagy elfelejtettem-sorry. De megérte volna fényképezni és jól eladni a sonlinenak:P Apropó sonline, egy most kijött cikük szerint mi müncheniek vagyunk az ötödikek vagy hatodikak a rangsorban, hogy mennyie külföldre evakuált somogyi lakos olvassa rendszeresen őket:P De Németország az első az országos listájukon(jeah). Na jó ez igazából rohadtul nem érdekel senkit, térjünk a lényegre.

Vasárnap Passauba utaztam Lenaval és a barátnőjével, akiről kiderül hogy nem is Kostyanak, hanem Nastyanak hívják-igen, lol és lol és lol:D De hát aki ismer, az megszokhatta már tőlem az effajta apró kis ballépéseimet hihi. A Kostya a Konstantin rövidítése, fiúnév:P De jó vicc lett belőle...Mellesleg, míg el nem felejtem, érdekes dolgot tudtam meg tőlük hazafele. Van náluk egy olyan kutyanév, mint nálunk pl a Bogáncs, hogy Kutya:D Így hívják az oroszok csomóan a kutyáikat, hogy Kutya:) Kicsit kiakadtak, mikor megtudták hogy mit jelent:) Vicces a nyelvek közötti átmenet...

Na szóval jó nap volt, sokat röhögtünk, de igazából csak odautaztunk, nyomultunk két órát a mocskos szemét hidegben(bocs, utálom a hideget!) és beültünk valahova, aztán hazajöttünk-volna, de 3perccel lekéstük a vonatot, úgyhogy ültünk az állomáson másfél órát, aztán még kér órát vissza Münchenig. Este 10re haza is értem:P De Passau egyébként gyönyörű város, remélem láthatom egyszer melegebb időben is, szívesen bejárnám az egészet. 3 folyó, a Duna( a kis Dunácskánk:)-ami egyébként összesen 9 országon folyik keresztül{mire nem jó a turistáknak felállított ismertető szarság}) az Ilz és az Inn találkozásánál fekszik Passau.  És a folyó menti házak nagyon viccesek, szorosan egymás mellé épültek, mint itt nálunk a sorház amiben lakunk, csak különböző magasságúak, és mindegyik más színű. Két szomszédos házacska sosem "lehet" egyforma, vidám hangulatot kölcsönöz az egésznek. Miután 2 órát kinn senyvedtünk és szegény Ágikának már nem mozogtak a lábujjai, beültünk egy helyre, ahol igazából csak idősek voltak(nem tudom hogy sikerült kifognunk) de volt rengeteg sütijük, rétesük, kávékülönlegességeik és kajáik. Nastya meg is kóstolta a magyar kis gulyásunkat, Lena pedig az "orosz csokoládé"-nak címzett italukat, merthogy orosz lévén ő még erről sosem hallott. De nem is fog többet inni az biztos:D Gyakorlatilag forrócsoki rummal felöntve, egy hatalmas csésze, már-már leveses "csésze" méretű. Namármost, ebben annyi volt a rum, hogy már a szagától visszahőköltünk mind. Pár korty után pedig visszaküldtük, hogy a pincérnéni legyen oly kedves és kicsit higítsa fel...Ezek után Ágika próbálta legyűrni(mert Lena majdnem rosszul lett tőle, pedig (orosz lévén) bírja a piát, de a harmadát ha megittam és már fejbe vert, úgyhogy én sem erőltettem tovább:D Ezt csak azért írom tanulságul, hogy csak ha igazán vállalkozó szellem vagy és mondjuk berúgni szeretnél, akkor vállald be a Russische Schokolade-t;)

Itt pedig a képek, remélem nem vág be 50 lyukat megint...

A város korábbi ismertetőjegye a Passauer Tölpel, hát én sem ismertem ezt a szót, fajankót jelent. Származása ismeretlen, de valami védőszellem szobráról származhat, vagy valami ilyesmi. Most csak az egyik utcasarkon egy falból áll ki, mint kb nálunk egy muskátli:D

Imádom ezeket a kis utcákat:) Az óvárosban csak ilyenek vannak. Alul pedig a Szent István templomuk belülről, gyönyörű volt.

Itt a mis kis Dunácskánk, és én vele, és ahogyan vacogok a hidegben:)

Itt pedig a 3 folyó találkozása. Ezek mg az odaúton készültek. Jóarc csajok, Nastya hazamegy karácsonykor végleg, úgyhogy az utazásom előtt hatalmas búcsúpartyt kell csinálnunk:D

A német vonatokról viszont nem nagyon tudok nyilatkozni, olyanok mint nálunk a jobbik félék, csak természetesen tiszták. De hát ez itt alap.

Mai Mr. X-ünk következik: (nehéz, a jókat már kilőttük:()  na ezt csak kevesen tudják majd, de sebaj. KIRÁLY csávó vagyok, valahol Ózd környékén élek, és egy nyári buli alkalmával botlottam belétek a vonaton. A hajam melírozott, és vicces sztorikat tudok mesélni, akár hajnali 5-kor is. Egyszer ellátogattam a sulimmal a paksi atomerőműbe, ez nagyon meghatározó volt az életemben, azóta is emlegetem, minden sztormiban találok hozzákőthetőt:D Sokat ugyan nem tudtok rólam, de megszínesítettem egy estéteket lányok. Legalábbis remélem./Dóri nóta: X-nak hívták a háta mögött, az új fiút, ki a telepre költözött.../:D

Ezer csók Nektek!

Megpróbáltam, nem tudok kivenni a lyukakat:@ Nekem azok nélkül jeleníti meg...Vissza kéne állítanom az alapra, ott engedte kiszedni őket. De ez a háttér jobban tetszik, szóval schuldigung:):)