Hát szép jó napot mindenkinek, gondoltam megírom a visszautam történetét, nem mintha annyira izgi lenne...Tegnap reggel fél 7 fele meg is érkezett Sántosra a buszos cég feje, mert hogy ő vitt el Hőgyészig(námbör ván falunév) ahol átszálltam a rendes buszra, akik elhoztak egészen Münchenig. Alapból midnig így csinálják, hogy a főnök összeszedi a kaposváriakat, a rendes busz pedig Szekszárdra tesz kitérőt, mert onnan mindig többen utaznak, és Hőgyésznél(még mindig vicces) összeboronálják az embereket. De tegnap csak én voltam "kaposvári", szóval a főnökkel ketten utaztunk egy órát, először néma csendben, de aztán elkezdtünk dumálni, elmesélte az egész cégalapítást meg hogy hogy került ő oda és mivel foglalkozik még stb... szerintem elég szimpatikus ember, választékosan beszél és egyebek, szóval nem volt gáz. Reggelzini otthon nem volt időm, de szerencsémre valahol a Balcsi előtt megálltunk úgyhogy Ágika mindjárt be is vásárolt kis reggelit(potom 600 Ft-ért 3 db szaros pékárut...csakhogy gyorsan visszaszokjak a müncheni árakhoz) ahol is odajött az egyik sofőr, hogy nem ülnék-e később előre hozzájuk, merthogy tele lesz a busz. Hát mondom persze, bár fogalmam sem volt, mit ért az "előre" alatt, a köztük lévő ülést, vagy a mögöttük lévő 3 ülés egyikét...Hát haladtunk tovább, szépen jöttek az emberkék, lassacskán megtelt a busz. Jánosházán felszállt egy fiatal csaj és mellém ült, mert volt még ott hely és örültem is, mert alapból kb 50 év a buszon utazók átlag életkora, ez a csaj meg most diplomázott(de kinézett vagy 19-nek) meg jófej is volt. Aztán felszállt az utolsó nénike is, és a sofőr pedig lelkesen jelzett nekem hátra a visszapillantó tükörben, hogy na most jött el az én időm, és akkorra már nyílvánvalóvá vált, hogy legelőre kell ülnöm, mert minden ülés foglalt volt. Ami először még tetszett is, mert legelöl utazni menőnek tűnt, meg láthattam minden táblát és egyebek, de aztán 10 perc alatt rájöttem, hogy ez még sem annyira funny. A hely kb akkora volt, hogy a lábamat csak behajlítva tudtam tartani, és mozognom se nagyon kellett, hát megkérdeztem az immáron kedvenc buszsofőrömet, aki ugye felkínálta nekem ezt a VIP helyet, hogy ugyan már mégis meddig élvezhetem ezt a kellemes helyet ott elöl és meddig kell így behajlítva tartanom a térdeimet, mire ő röpke fejszámolást végezvén közölte, hogy csupán csak 4 óra 15 perc kb, mire kiszáll az első utas Stuttgartnál... Na már most mindez nem is aggasztott annyira, mert hogy mikor ez a jóarc sofőr ült a jobboldalamon, tehát a másik vezetett, akkor ő úgy ült, hogy kinyújthassam a lábaimat az ő részén...Aztán megjelent a NAP, ami egész múlt héten a távolmaradásával tüntetett odahaza, gondolom azt hitte jóarc lesz és ne úgy utazzak már visszafele, hogy esős tájat nézegessek, és szétégette a testemet. Mert ugye órákon át szemből tűzött, illetve kicsit balról, és elég vicces volt, ahogy először a lábadat égeti szét, aztán a délután előrehaladtával szépen elkezd egyre feljebb vándorolni az a kis csík, és a végén már csak a fejedet nem éri... De hát sebaj, mert túléltem, és elöl legalább röhögni is lehetett mert volt egy vicces faszi, aki a jóarc sofőrnek poénkodott, úgyhogy meg is egyeztem a kiszállásom előtt velük, hogy legközelebb csak akkor utazom velük, ha ott elöl ülhetek középen...

De a lényeg, hogy fél 8 után pár perccel meg is érkeztünk Münchenbe(addigra a jobb fenekem úgy begörcsölt, hogy ülni nem tudtam rajta) és Heike meg Carlotta el is jöttek értem, és meglepetésből hozták a kutyát is, szóval jófejek voltak extrán, hazahoztak, végig dumáltunk meg kérdezgettek mindenfélét, itthon meg még el is játszottuk a kutyának, hogy tőlem van a csont, amit jutalomfalatkaként kap, hogy mégjobban megszeressen(nem mintha ez a kutya akárkit is nem szeretne, de hát sebaj).

Igazából tesóm mondta még, hogy mióta ő végigutazta az utat Japánig, mindent kibír, rájöttem, hogy én is. Ez volt az 5. ilyen hosszú utam ráadásul fél év alatt, szóval a Soprnog tartó akárhány órát észre sem veszem már...Először kb Auzstria felénél kezd el kényelmetlen lenni az egész, na meg a vége rossz amikor tudod,hogy most már mindjárt ott vagy, de különben lassan meg sem kottyan ez a 12-13 óra...Persze ha normális helyen utazhatok, és nem elöl egy 2X2 centis helyre beszorítva... A másik durva, hogy hátul egy cigány család utazott velünk(ilyen még sosem volt) egy kis gyerekkel, sztem nem volt több 2 évesnél, és ez alatt a hosszú út alatt 2-szer ha elpityeredett, különben végig csendben volt, vagy nevetett. Szerintem anno Ágikának ez nem ment volna, megülni egész nap a seggemen, ez az út egy felnőttet lefáraszt halálosan, a csöppség meg jobban tűrte, mint akármelyikünk...

Különben mint mondtam, a család halál édi volt, apuka elaludt mire visszaértünk, szegény halálra dolgozza magát, a kisfiút viszont így vigyorogni soha nem láttam még, mint mikor meglátott, nem túlzok, tényleg látszott, hogy örül. Szóval itt minden rendben, az idő állítólag csütörtökig lesz szar, de jöhet a jó idő, mert gyakorlatilag minden nyári ruhámat magammal hoztam:D Azt nem tudom még, haza hogy viszek majd végleg midnent, mert ugye télieket is kellett párat itt hagynom, reggel-este még kabátos idő van, de majd kiderül.

MÉg annyit, hogy kösz mindenkinek a múlt hetet, jó volt látni mindenkit(illetve Lopezzel nem találkoztam, de a legleglegfontosabb emberkékkel igen) meg otthon lenni kiscsaláddal meg tesómmal, aki miattam egész héten otthon volt... Az érettségizőkek nagyon szorítok, holnaptól megleshetem minden nap én is a neten a feladatsorokat, a törire kiváncsi leszek, na meg a ponthatárokra júli 23-án. Annak ellenére, hogy nem akartam visszajönni, ez az elmúlt pár óra mióta itt vagyok nagyon király, honvágyam gondolom majd később lesz, de egyelőre jól érzem magam.

Ja és Réka, a gyomrom "perisztaltikus mozgása" szerencsére elmúlt, de ezt az utat még azzal kellett volna megtoldani, végülis poén lett volna, hogy ha már úgyis elöl ülök csak odaszólok az éppen vezető sofőrnek, hogy te ájjá má meg, megint jön egy adag....:D Főleg az autópályán lett volna ez igazán mókás, de hát szerencsére nem bűntetett a sors:D:D

Akkor további szép napot kívánok mindenkinek, röpke pár hónap múlva találkozunk!

ps: a sertésinfluenzáról kérdeztem Heikét, mert ő ugye ápolónő eleve, azt mondta nem gáz, itt Bayernban már volt ugyan 3 fertőzés, de nincs gáz, a lakosság 30%-a asszem azonnal kaphatna vakcinát(ami nekem kicsit kevésnek tűnt) de Bayern folyamatosan szervezkedik meg készülődik, ha nagyobb baj lenne. Igazából ha úgy vesszük, ebbe csak most gondoltam bele, tekintve a magyar egészségügyet, ha valami nagyobb baj is lenne(persze ne legyen) akkor lehet szerencsésebben jönnék ki belőle itt, mint otthon.... De ők úgy gondolják, hogy ez nagyjából lecseng most már(kérdőjel az arcomon) és hogy semmi komolyabb kimenetele nem lesz a dolognak. Úgy legyen.
A buszon persze ebből is viccet csináltak már(hisz' közép-európai mentalitás szerint sírva nevessünk a bajokon), hogy a következő a hal-influenza lesz és nem lehet majd fürdeni meg stb:D Én csak annyit mondok még: SÜN!:D:D csocsesz